A magyar nyelvjárások száma meg sem közelíti az ismert nyugati indoeurópai nyelvekben élő dialektusokét. A következő felsorolásba azonban hiba csúszott: csángó, déli, dunántúli, északkeleti, mezőségi, nyugati, palóc, tirpák, székely.

Melyik az oda nem illő kifejezés?

A tirpák, mert a magyarországi szlovákság egyik csoportjára utal.	Az északkeleti, mert szűkített égtájirány.
A palóc, mert néprajzi tájra is utal.	A dunántúli, mert földrajzi tájegység.

Mi az ún. kisebbségi nyelv?

Az a nyelv, amelyen a közoktatásban az iskolában nem tanulnak a más anyanyelvűek. Az a nyelv, amelyet csupán a családi érintkezésben használnak. Az a nyelv, amelyet valamely állam olyan polgárai hagyományosan használnak, akik az állam fennmaradó népességénél számszerűen kisebb csoportot alkotnak, és amelyek különböznek ezen állam hivatalos nyelvétől. Az a nyelv, amelynek beszélőinek aránya egy adott országban az össznépességhez viszonyítva nem éri el az ENSZ határozatában megadott százalékot.

Mit jelent a kevertnyelvűség fogalma?

A kevertnyelvűség azt jelenti, hogy az illető nem pontosan használja az anyanyelvét. A kevertnyelvűség azt jelenti, amikor a nyelvi kommunikációban különböző nyelvek szavait és nyelvtani rendszereit keverjük. A kevertnyelvűség azt jelenti, hogy az anyanyelv nyelvtani rendszerében egy vagy több idegen nyelv hatására változás következik be. A kevertnyelvűség azt jelenti, hogy idegen szavakat használunk.

A „kereket old” kifejezés a szólások között található. A jelentésére is könnyen rátalálhatunk: gyorsan távozik.

Melyik művelődéstörténeti magyarázat helytálló erre a szólásra?

A régi magyarok a vízi átkeléskor tömlőket erősítettek-kötöztek a szekér kerekeihez – így úsztatták át a nehéz kocsikat. Amikor a másik partra értek, akkor a haladás érdekében leszedték a tömlőket, s a kocsi haladni tudott. A régi magyarok nemcsak a lovakat nyűgözték le az esti táborozáskor, hanem a szekér kerekeit is bekötözték. Amikor reggel útnak akartak indulni, akkor megoldották a kerekek kötelékeit. A régi magyarok a pogány ősvallásukban bűvös tárgynak tekintették a kereket – ezt bizonyítja több ránk maradt tárgyi ábrázolás. A kerék bekötözése és megoldása a varázslás egyik módja volt. A hegynek lefelé szekerezők nem bíztak a lovak/ökrök erejében – ezért megkötötték a kocsi hátsó két kerekét (a csúszás is fékez). Amikor megfelelő útra értek, akkor kioldották a köteléket, és ezután gyorsabban tudtak haladni.

A tolvajnyelvből átkerült a szlengbe a „letejel” kifejezés. Melyik válasz a kifejezés jelentése?

Különböző okból pénzt fizet valakinek. A magyar boltokban ismert tejeszacskón megcsúszik. Amikor a tejet magasról valakire vagy valaki mellé ejti, hogy megijessze és/vagy beszennyezze a ruháját. Élelmet ad hajléktalanoknak, rászorulóknak.

A nyelvtörténet vizsgálatai kiderítették, hogy melyek a magyar nyelv „történeti-genetikai” rokonai. Ám a közvélekedés különböző okokból többek közt az alábbi nyelveket is a magyar rokonának tekinti: avar, csuvas, hanti, hun, japán, mari, pártus, sumér, számi, szkíta, török, zsidó. A listába bekerült néhány helyes válasz is, de csak önelnevezéssel [lásd a magyart mások nevezik hungarusnak, hongrois-ának, türknek, vengerszkijnek].

Melyik sorban találkozunk rokon nyelvekkel?

avar, hun, szkíta	pártus, sumér, zsidó
hanti, mari, számi	csuvas, japán, török

A Történeti-etimológiai szótár nélkül nehéz lenne kitalálni, hogy milyen eredetű jövevényszavak az alábbiak: porkoláb, tánc, farsang, puszi, dáma, borbély.

Mi a helyes válasz?

német

francia

olasz

latin

Az élő nyelvet különböző szituációkban használjuk. Vajon meg tudja-e állapítani, hogy milyen társadalmi rétegnek, csoportnak szaknyelvéhez tartozik a következő szóhalmaz: akona, hébér, kármentő, lopó, máslás, murci, sutu?

Jelölje a helyesnek tartott választ!

A tolvajnyelv szókincséből származik.	Az üveggyártás szókincséből származik.
A borászat szókincséből származik.	Nem állapítható meg, mert több zsargonból válogatták össze.

A stilisztikai-retorikai kérdések Vörösmarty Mihály egyik művéhez kapcsolódnak. A költő egy valóságosan elhangzott Deák-beszéd legfontosabbnak ítélt részeit használta fel művének létrehozásához – a kritikai kiadás adatai szerint az alkotás 1845. április 20. és augusztus 19. között íródott. Olvassa el figyelmesen a költeményt, majd feleljen a kérdésekre!

Vörösmarty Mihály: Deák Ferenc

Alkudtál s mondtad: „nem kell, amit ti szerettek,
Vagy nem kell úgy, mint élni, szeretni szokás;
Munkabiró lelket kívánok, félni tudatlant,
S félni merőt: amint a haza jobb ügye hí.
És emberszerető szívet, ha vad indulatokkal
És áleszmékkel küzdeni síkra kelek.
Tűrni viszályt és pártharagot, s ha kerűlni lehetlen,
Régi baráttól is tűrni a néma döfést.
S amint kezdettem fiatalkori lelkesedéssel
Arról hálaimát mondani vég napomon.
Mindezekért a díj, amelyet elérni reményem:
Vajha kicsin legyek a nagy haza hősei közt.”

A harmadik sorban található tárgyragos főnév milyen költői kép?

egytagú (vagy kifejtetlen,vagy csonka) metafora	rész-egész felcserélésén alapuló szinekdoché
főnévi metafora	anyagbeli metonímia

Az utolsó sorban a költő szerint milyen szónoki fogással él a megszólaltatott Deák?

Jelölje a helyes választ!

A költő=szónok megszólítással kívánja bevonni a hallgatóságot a cselekvésbe. A régies, tájnyelvi kifejezésekkel azt a közönséget akarja megnyerni, amelyik nem volt kellően iskolázott (akár nemes volt, akár nem). Az ellentétből induló fokozással Deák mozgósítani akarja a hallgatóságot. Az ellentét a szerénységre utal (ez kell a jóakarat megnyeréséhez), a fokozás – nagy haza -> hősei – pedig a hazáért való élet magasztosságára.

Melyik beszédmód jellemzi Vörösmarty szövegét?

belső monológ	függő beszéd
egyenes beszéd	szabad függő beszéd

Milyen a költemény ritmusa?

Klasszikus időmértékes disztichonokból áll.	Ütemhangsúlyos; négyütemű sorok alkotják.
Nyugat-európai (rímes-időmértékes) disztichonokból áll.	Prózai szöveg van szövegszerkesztővel megformázva.