A kommunikációs kapcsolat nem jön létre, ha az alábbi tényezők valamelyike hiányzik.
Jelölje be, melyik!
A városi szlengben előfordulnak félargó kifejezések. Ilyen például az „elhúzza a csíkot”.
Melyik értelmezés felel meg a jelentésének az alábbiak közül?
A magyar szállóigék egyike a következő:
„Nincs a teremtésben vesztes, csak én. Nincs árva más több, csak az én gyermekem.”
Melyik szerző mely művéből idéztünk?
Mi a hiba a szövegben?
Luca a macskájával jött ki a kertünkbe. Amikor meglátta a kutyámat, rémülten fölszaladt egy fára.
Régi magyar közmondás a következő:
„A hamarban egy betűje sincs a jónak.”.
„A reformkor kedvelt műfaja volt a romantikus óda.”
Igazak vagy hamisak az alábbi állítások a fenti mondatról? I és H betűvel jelöld, s akkor könnyen kiválasztod a helyes megoldást!
1. A mondatban igei állítmány van. 2. A mondatban nincs határozós szerkezet. 3. A mondatban három jelzős szerkezet van. 4. A mondatnak két alanya van.
A következő kérdések az alábbi epigramma-szöveghez fognak kapcsolódni.
„Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó, Órám tisztességes csak légyen utolsó.Akár farkas, akár emésszen meg holló:Mindenütt felyül ég, a’ föld lészen alsó.” (Zrínyi Miklós: Befed ez a kék ég)
Melyek azok az igealakok, amelyek valóban csupán E/3 személyre utalnak?
A költemény szavai között találunk egy homonímiát. Melyik az?
Mi magyarázza a „felyül” szó írásmódját?
A vers rímképletére vonatkozó kijelentések egyike igaz. Melyik?
Milyen alakzat érvényesül meghatározó módon a fenti szépirodalmi alkotásban?
Jelölje a helyes választ!
Melyik az a kulcsszó, kulcsfogalom, amely az egész vers szövegét összetartja, meghatározza?
