A következő kémiai egyenletek közül melyik jelöli helyesen a ténylegesen lejátszódó folyamatot?

1. Mg + 2CO₂                  → MgO + CO 

2. CaCO₃ + 2HCl             → CaCl₂ + H₂O + CO₂ 

3. Cu + FeSO₄                 → CuSO₄ + Fe 

4. 3Ca(OH)₂ + 2H₃PO₄     → Ca₃(PO₄)₂ + 6H₂O

az 1., 2. és a 3. helyes	a 2. és a 4. a helyes
az 1. és a 3. helyes	mind a négy válasz helyes

Összegyűjtöttük néhány tulajdonságát az alumíniumnak, a vasnak és a kalciumnak.
A felsorolt tulajdonságokat halmazábrába rendeztük, de néhol hiba csúszott az ábrába. Melyik tulajdonságot írtuk rossz helyre?

Válaszd ki az összes rossz helyre sorolt tulajdonságot megadó sor betűjelét!

1. Ionja megtalálható az emberi szervezetben is.
2. Lángfestése jellemző színű.
3. Könnyűfém.
4. Felületén összefüggő oxidréteg alakul ki.
5. Amfoter tulajdonságú.
6. Egyik gyakran előforduló ásványa a pirit.
7. Adott körülmények között a vízzel reakcióba lép.
8. Tömény kénsavval reagál.

2., 4., 5., 6.	1., 3., 7., 8.
2., 5., 6., 7.	1., 2., 4., 5., 8.

Gázok – Különböző gázokat soroltunk fel. Válaszd ki annak a sornak a betűjelét, amelyben szereplő összes gáz színtelen, de nem szagtalan!

nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid, kén-dioxid	klór, szén-dioxid, hidrogén
hidrogén-klorid, kén-dioxid, ózon	hidrogén-klorid, kén-dioxid, ammónia

Kísérletek nátrium-hidroxiddal

Kémiaórán nátrium-hidroxiddal elvégeztük az alábbi négy kísérletet:

1. Száraz óraüvegre 10-15 db nátrium-hidroxid-pasztillát tettünk, majd az óraüveget egy táramérlegre helyeztük, és súlyokkal kiegyensúlyoztuk. Kb. fél óra várakozás után megfigyeltük a pasztillákat, valamint a mérleg helyzetét is.
2. Egy főzőpohárba 20 tömeg%-os nátrium-hidroxid-oldatot öntöttünk, majd selyem anyagdarabkát tettünk bele.
3. Egy kémcsőbe cinkdarabkákat tettünk, majd sósavat öntöttünk rá. A kémcső nyílásához égő gyújtópálcát tartottunk.
4. Fenolftaleinindikátort tartalmazó, 20 g 10 tömeg%-os nátrium-hidroxid-oldathoz 8 g 20 tömeg%-os sósavat öntöttünk. 

A kísérletekkel kapcsolatban megfogalmazott állítások közül válaszd ki a helyeset!

Az 1. kísérletben a nátrium-hidroxid-pasztillák elfolyósodnak, mert a levegő nedvességtartalmát megkötik. A levegőből – a vízen kívül – kén-dioxidot is felvesz, ezért megnő a levegőre kitett anyag tömege, amit a mérleg elmozdulása is jelez.  A 2. kísérletben a szénhidrátokból felépülő selyem elroncsolódott a nátrium-hidroxid hatására. A 3. kísérlet esetében gázfejlődést tapasztalunk. A fejlődő gáz meggyújtható, hidrogéngáz keletkezett. A 4. kísérletben a kezdetben lila színű oldat színtelenné válik, mert a lúgoldatot semlegesítettük a sósavval.

Fejtsd meg a rejtvényt!

1. A hidrogénatom egyik izotópjának neve
2. Elemek oxigénnel alkotott vegyülete
3. Az oxigéncsoport radioaktív eleme
4. Az ivóvizet ezzel az anyaggal is fertőtlenítik
5. Az oxigéncsoport magyar kutató által felfedezett eleme
6. Az egyik indikátor neve
7. Az oxigéncsoport fontos nyomeleme
8. Az oxigén allotrop módosulata
9. Proton leadására képes anyag

Melyik megállapítás igaz a sárga oszlopban kapott fogalommal kapcsolatban?

Az ilyen tulajdonságú vegyület könnyen vesz fel elektront.	A vízmolekula is ilyen tulajdonságú.
Az ilyen tulajdonságú anyagot egyféle atom alkotja.	Az ilyen tulajdonságú molekula könnyen vesz fel protont.

Kísérlet és számítás

Réz és cink ötvözetét vizsgáltuk: cinktartalmának meghatározásához annak 10,00 g-ját sósavban oldottuk fel.

Sikerült-e így meghatároznunk a cinktartalmat? Ha igen, add meg tömeg%-ban az ötvözet cinktartalmát, és add meg a cink-réz ötvözet nevét is!  

Tudjuk még, hogy: 

• az oldás során 2208 cm³ térfogatú gáz fejlődött;
• 1 mol gáz térfogata 24 dm³;
• M_Zn = 65,3 g/mol, M_{Cu =} 63,5 g/mol.

Nem sikerült meghatározni az ötvözet cinktartalmát, mert a réz és a cink is reakcióba lép a sósavval. Az ötvözet neve: sárgaréz. Az ötvözet cinktartalma 60 tömeg%. Az ötvözet neve: bronz. Az ötvözet cinktartalma 60 tömeg%. Az ötvözet neve: sárgaréz. Az ötvözet cinktartalma 41,6 tömeg%. Az ötvözet neve: sárgaréz.

Számítás

50 g kristályvíztartalmú cink-szulfátot (képlete: ZnSO₄ · 7 H₂O) mekkora tömegű,
5 tömeg%-os cink-szulfát-oldatban kell feloldani ahhoz, hogy 10 tömeg%-os oldatunk keletkezzen?

Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! A végeredményt egész számra kerekítve add meg! 

M_Zn = 65 g/mol

469 g

460 g

900 g

450 g

Anyagok azonosítása

Péter különböző anyagok azonosítását kapta feladatul. A következőket tudta: 

1. a kémcsőben a szóda vizes oldata vagy szódavíz van;
2. a kémcsőben réz-szulfát-oldat vagy szerves színezékkel megfestett, kék színű oldat található; 
3. a kémcsőben mészkő vagy gipsz van; 
4. a kémcsőben kemény víz vagy desztillált víz van.

Az alábbi módokon azonosította az egyes anyagokat, így gondolkodott:

• Az 1. kémcsőbe fenolftaleinindikátort cseppentett. A szóda vizes oldata a szénsav, ami savas kémhatású, így fenolftaleinindikátort cseppentve hozzá, színváltozást nem tapasztaltunk. A szódavíz a nátrium-karbonát vizes oldata, ami lúgos kémhatású, így fenolftaleinindikátort cseppentve az oldathoz, lila szín megjelenését tapasztaljuk.
• A 2. kémcsőbe vasdrótot tett. Réz-szufát-oldat esetén a drót felületén vörös színű rézréteg képződik, míg a másik oldat esetén ilyet nem tapasztalunk.
• A 3. kémcsőbe sósavat öntött. A mészkő esetén gázfejlődést tapasztalunk, míg a gipsz esetén nem tapasztalunk gázfejlődést.
• A 4. kémcsőbe kevés szappanforgácsot tett, mert kemény vízben jobban habzik a szappan, mint a desztillált vízben.

Péter fenti gondolkodásába azonban néhol hiba csúszott. Válaszd ki az összes olyan kémcsőnek a sorszámát, amely(ek)ben lévő anyag azonosítási eljárása és az eljárás indoklása is helyes!

1., 3.

2., 3.

1., 4.

1., 2., 4.