A víz – A környezetünket sokféle anyag építi fel.
Az emberiség számára az egyik legértékesebb és legfontosabb kincs a víz.

A vízzel kapcsolatban állításokat fogalmaztunk meg. 

Keresd meg és jelöld be a hamis állítást!

A jégben és a folyékony halmazállapotú vízben egyaránt vízmolekulák vannak, és e vízmolekulák között kovalens kötések alakulnak ki.  Elektromos mező hatására a vízből két gáz-halmazállapotú anyag keletkezik. A negatív póluson kétszer annyi térfogatú gáz válik ki, mint a pozitív póluson. 1 cm3 desztillált víz bontásakor 0,056 mol hidrogéngáz és 0,028 mol oxigéngáz keletkezik. A vízben az oxigén kis mennyiségben oldódik. A hőmérséklet emelésével a vízben oldott oxigén mennyisége csökken.

Az egyes anyagok tulajdonságai különbözőek, mert különbözőek a felépítő részecskék, illetve a közöttük kialakuló kölcsönhatások is.

Válaszd ki az összes olyan állítást az alábbiak közül, amelyek csak a molekulákra jellemzőek, de nem minden vegyületre igazak!

1. Mindig egyféle atomból képződnek.
2. Összetételük meghatározott.
3. Elektromos töltéssel rendelkeznek.
4. Az őket felépítő részecskék között minden esetben kovalens kötések alakulnak ki.
5. A nátrium-klorid is ez.

1., 4., 5.

2., 4., 5.

2., 3.

csak a 4.

Négyféle asszociáció – Állításokat fogalmaztunk meg a víz- és a metánmolekulával kapcsolatban. Keresd meg az egyes állításokhoz tartozó fogalom betűjelét, majd jelöld meg a helyes betűket tartalmazó sort!

1. – A, 2. – D, 3. – A, 4. – D, 5. – D 1. – C, 2. – A, 3. – A, 4. – B, 5. – D 1. – C, 2. – A, 3. – C, 4. – B, 5. – C 1. – B, 2. – B, 3. – C, 4. – A, 5. – C

Kísérlet – Egy kémcső külső falát vékonyan bekentük glicerinnel, majd óvatosan megforgattuk nagyobb óraüvegre helyezett jódkristályokban. Így elértük, hogy a kémcső külső falára néhány kisebb jódkristály ragadt. Ezután a kémcsőbe szórtunk kb. egykanálnyi nátrium-hidroxid-pasztillát. Elhelyeztük a kémcsövet egy nagyobb méretű lombikban, majd a kémcső állványhoz való rögzítése után a lombik szabadon maradt száját vattával lezártuk. A kémcsőben lévő nátrium-hidroxidra vizet öntöttünk. A kísérlettel kapcsolatban több következtetést is levonhatunk, de csak az egyik igaz.

Keresd meg a teljesen pontos, igaz következtetést! 

A nátrium-hidroxid vízben jól oldódott, és savas kémhatású oldat keletkezett. A savas oldat keletkezése mindig exoterm folyamat, a fejlődő hő miatt a jód szublimálódott. A nátrium-hidroxid vízben való oldódása endoterm folyamat. A kémcső külső falára ragadt jódszemcsék szublimációja biztosította a hőt a nátrium-hidroxid oldódásához. A nátrium-hidroxid vízben való oldódása exoterm folyamat, a fejlődő hő miatt a kémcső falára ragadt jódszemcsék szublimálódtak. Mivel ez utóbbi folyamat is exoterm, a jód szublimációja felgyorsította a nátrium-hidroxid oldódását.  A nátrium-hidroxid vízben való oldódása exoterm folyamat, a fejlődő hő miatt a kémcső falára ragadt jódszemcsék szublimálódtak. Ez utóbbi folyamat endoterm változás, hiszen a kristályrácsból ki kell szabadítani a jódmolekulákat.

Fejtsd meg az alábbi rejtvényt, majd a rejtvény fősorában kapott betűket összeolvasva egy újabb kifejezést kapsz! 

1. Az atom elektromosan ilyen tulajdonságú
2. Görög filozófus, elmélete szerint az atom oszthatatlan (visszafelé írva)
3. A protonok és a neutronok összefoglaló neve
4. Ha egy elektronhéjon a maximálisan lehetséges elektronnál kevesebb számú elektron mozog, akkor a héj ...
5. A higanyban kialakuló kémiai kötés (két szó)
6. A periódusos rendszer sora
7. Az atom periódusos rendszerben elfoglalt helyének száma
8. Az azonos protonszámú, de eltérő tömegszámú atomok
9. Az atomnak a kémiai reakciókban változatlanul megmaradó része
10. Egy adott atom tömegszámából kivonva protonjainak számát, az atomnak ezt az adatát kapjuk meg

Melyik állítás nem igaz a kapott kifejezéssel kapcsolatban?  

Elektromos töltéssel rendelkezik.	1 molnyi anyagmennyisége 2 mol kalciummal alkot vegyületet.
Legkülső héján 8 elektron tartózkodik.	Egy darab részecskéje 16 protont és 18 elektront tartalmaz.

Számítás

150 g 50 ^oC-on telített ammónium-nitrát-oldatot 20 ^oC-ra hűtünk. Mekkora tömegű szilárd só kristályosodik ki eközben?

Tudjuk még, hogy: 

• 100 g víz 50 ^oC-on 344 g ammónium-nitrátot old,
• 100 g víz 20 ^oC-on 192 g ammónium-nitrátot old.

78 g ammónium-nitrát	51,36 g ammónium-nitrát
116,22 g ammónium-nitrát	64,86 g ammónium-nitrát

Mennyiségi összehasonlítás – Relációjelek segítségével hasonlítsd össze a következő mennyiségeket! Válaszd ki a helyes megoldásokat megadó kódot!

1. < , 2. > , 3. = , 4. > , 5. <	1. < , 2. <, 3. < ,  4. > ,  5. =
1. < , 2. > , 3. < , 4. > , 5. <	1. > , 2. = , 3. < , 4. = , 5. <

Anyagok azonosítása – Péter különböző anyagok azonosítását kapta feladatul.
A következőket tudta: 

– az 1. kémcsőben alkohol vagy benzin van;
– a 2. kémcsőben porcukor vagy konyhasó van;
– a 3. dugóval lezárt kémcsőben hidrogén- vagy oxigéngáz van;
– a 4. kémcsőben meszes víz vagy csapvíz van;
– az 5. kémcsőben kemény víz vagy desztillált víz van.

Az alábbi módokon azonosította az egyes anyagokat, így gondolkodott:

• Az 1. kémcsőbe kevés jódot tett, mert az alkoholban lila, a benzinben barna színnel oldódik a jód.
• A 2. kémcső tartalmát melegítette. A konyhasó esetén a kémcsőben lévő anyag megfeketedik, míg porcukor esetén nem tapasztalunk változást.
• A 3. kémcsőbe parázsló gyújtópálcát tett. Oxigén esetén a parázsló gyújtópálca lángra lobban, míg hidrogén esetén nem.
• A 4. kémcsőbe egy szívószálon keresztül pár percig levegőt fújt. Meszes víz esetén zavarodást tapasztalunk a kémcsőben, míg csapvíz esetén nincs változás.
• az 5. kémcsőbe kevés szappanforgácsot tett, mert kemény vízben jobban habzik a szappan, mint a desztillált vízben.

Péter fenti gondolkodásába azonban néhol hiba csúszott. Válaszd ki az összes olyan kémcsőnek a sorszámát, amely(ek)ben lévő anyag azonosítási eljárása és az eljárás indoklása is helyes!

1., 2., 3., 4.

3., 4.

1., 5.

2., 3., 5.